(w)Ebjegyzet - kutya világ!

Mostanában nagyon kerülgetnek a kutyás sztorik engem. Először Rocky keresése, aztán egy pécsi kutya, végül megláttam egy hirdetést, hogy egy Újpesten talált kutyust nem tud már sétáltatni a másik két kutyája mellett a megtaláló, és segítséget kér.

Elhoztuk, és most végleges, rendes gazdit keresünk neki, a régi gazdi ugyanis kitette egy kocsiból. Szegény kutyagyerek ott csövezett, és várta vissza a gazdinak hitt embert. Futkározott a négysávos úton, várt, várogatott, de egy esti vihar alkalmával, eltörött a mécses, keserves sírásba kezdett a megtaláló néni erkélye alatt, így bebocsájtást nyert...

A lakótársamnak - e blog szerzőjének - Junkie kutyája épp vidéken nyaral a "nagymamánál", így ő is belement a befogadásba, bár nagy aggodalommal gondolunk arra, hogy mi lesz, ha a ház úrnője hazatér.

A hercig szakállas, fekete, 10 hónapos kutyafiút Frenkinek neveztük el.

Addig is, míg jelentkezik egy szép jövőt biztosító gazdi - szerintem egy kerttel, de lakásba való bejárási engedéllyel felszerelt lenne az ideális - álljanak itt Frenki kalandjai úgy, ahogy tollbamondja...

---

 július 23. szerda

Hát az úgy volt, hogy egyszercsak jött ez a rövidhajú meg a hosszúhajú. A Kati néni kinyitotta az ajtót, mi meg a két kutyahaverral kiszaladtunk és ugatva meg ugrálva üdvözöltük a vendégeket.

Adós vagyok Rocky történetének happy end-jével. 4 nap után egy "becsületes megtaláló" azaz kettő értesítette Pétert, hogy megvan a kutyája. A Duna Plázánál át is adták szépen, majd elvitték őket a rendőrök beszélgetni. Jelenlegi infóink szerint a pár vastagon benne volt Rocky eltűnésében, de egyelőre nem tudunk semmi bizonyosat, csak hogy ellentmondásos, és eltérő a történetük.

Mindenesetre jó lesz figyelni mindazoknak akik a kertben tartják fajtatiszta kutyájukat, mert   úgy látszik, vannak emberek akik csípőfogóval, hidegvágóval, és kitudjamégmivel a zsebükben járnak éjjelente kutyát lopni. Egyben biztos vagyok, Rocky nem alszik többet a házon kívül.

 

 

A képen látható Rocky kutyát tegnap (szombatról vasárnapra virradóan) hajnalban 4 óra körül a saját kertjéből vitte el vki a 13. kerületből, a kerítést kivágva. Gyönyörű, fajtatiszta drótszőrű foxi, nagyon jólnevelt kutyus. Gazdája, Péter kétségbeesetten keresi Őt, 20 ezer ft jutalmat is felajánlott. Ha bárki, bármit tud a kutyusról hívja Pétert a 0630/2769715-ös számon.

Ottitól kedves barátomtól kaptam az alábbi történetet. Tritónról már hetekkel ezelőtt hallottam először, azóta rágtam a fülét hogy írja meg nekünk ezt a kalandot. Kérésem meghallgatásra talált :) Következzen Tritón története:

Az én történetem vidéken kezdődik, pontosabban Gödöllőn, egy hétfői napon.

Csúnya szokás, de dohányzom. Éppen eme kedvelt elfoglaltságomat műveltem elgondolkozva és álltam egy épület előtt, várva a barátnőmet, akit a volt barátja hozott oda, amikor balra merengve egy fekete-barna szőrcsomót pillantottam meg az egyik bokor tövében.

Vajon csak egy ruhadarab - messze volt, nem láttam pontosan - vagy egy állatka?

A szánalom odavonzott, hátha mégis egy segítségre szorulóról van szó és közelebb érve valóban kiderült, hogy egy kutyus. Minél közelebb értem hozzá, annál büdösebb lett. Fölé hajoltam, nem mozdult... Viszont lélegzet. Megbökdöstem, fölemelte a fejét, de semmi csóva, nem kelt fel, csak rám nézett a hatalmas, barna bociszemeivel és visszaejtette a fejét...

Kis-közepes, 1. látásra is terrier jellegű kutyus, iszonyatos bűzzel és mérhetetlen szomorúsággal a szemében. Nem tudtam hogy mit is kellene tennem. Hagyjam sorsára? Mennyire lehet beteg?

Szeretnék egy kicsit lokálpatrióta lenni.

A szerelem nem ismer határokat :)

Junkie-val elég sok baj volt az utóbbi hónapokban, mondhatom elmúlt évben. Ez azért fura, mert előtte szinte soha semmi baja nem volt. legalábbis nem mutatott tüneteket, és én azt hittem. Először is kiderült, hogy epilepsziás, baj van a gerincével, és decemberben pár nappal karácsony előtt meg kellett műteni, mert begyulladt a méhe. Az epilepsziáról nem tehetek, azt örökölte, de a gerinc-és méhbetegségtől megmenthettem volna. ha nem úgy vállalok be kutyát (hülye módon), hogy kell és akarom. Semmi tüzetes utánanézés, hiszen mi lehet olyan bonyolult egy kutyatartásban, sétáltatni kell, etetni, meg szeretni. Állati nagyot tévedtem. Nem ártott volna ha gyakrabban hordom orvoshoz, akkor is ha nincs baja, csakúgy, hogy nézze át, miegymás. Ha nem hagyom lépcsőzni a galériára föl és vissza. Hiszen az én kutyám imád mászni, ugrálni, mibaja lehetne. Ha nem vagyok vakon annyira ellene az ivartalanításnak. Ha lett volna orvos aki figyelmeztet mikor álterhes volt, hogy nem elég ha kap vmi gyógyszert, hogy elmúljon, hanem vigyem el hasi ultrahangra. De ha nem volt orvos beüthettem volna a gugliba hogy álterhes kutya.
Ezen már nem tudok változtatni. Igyekszem megadni neki mindent, hogy minél hosszabb élete lehessen.
Dizájnerem, és legjobb barátom, teljesen másképp bánik a kutyával.   Már megtanította ülni, feküdni, maradni parancsszóra :) Most gyakorolják a pacsit. Mindennek egyből utánanéz, következetes. Mondhatjuk falkavezér. Nála lett bevezetve pl hogy a kutya nem mehet fel a kanapéra, és szinte elsőre megértette, nem is akar felmenni. Nekem sosem fogadott szót.
Sokat tanultam a Junkie-val elkövetett hibáimból, de asszem én sosem leszek falkavezér, inkább csak.. a legjobb barátnője.

Azt már elmeséltem, hogyan adtam nevet a saját kutyámnak, kíváncsi voltam, hogyan ad más. Nameg a HVG-ben olvastam egy cikket hogy az utóbbi időben milyen sok hülye nevet engedélyeztek, és mennyivel több keresztnév lett Mo-n. Gondoltam hátha van a kutyáknak is egy kutyautónév könyvük. Van.


ABC sorrendben összeszedve, idiótábbnál idiótább nevek.  Az A betűsök között nem találtam említésre méltót, de  továbbolvasva gyakran terült szét a mosoly az arcomon. Itt van mindjárt a Birizga és a Fütykös. Hát, nem tudom. Aztán gondoltak a heves érzelmű, forradalmár típusú gazdikra a Che Guevara névvel, a krimiket kedvelők választhatják névadóul Dericket vagy Petrochellit. A sorozatfüggőknek  ajánlom az Esmeraldát, vagy Isaurát. A régi klasszikus filmek kedvelőinek Fantomaszt. Akik nem vetik meg a finom nedüt azok örlődhetnek a Chivas regal, a Vodka, vagy a Metaxa között. Akad még itt keresztényeknek a Mózes, pecheseknek Murphy, az antik világot kedvelőknek Orfeusz.

Szabályok és tippek

A tesztben résztvevő kutya legyen legalább egy éves és éljen veled legalább 3 hónapja.
A kutya valószínűleg játéknak fogja látni a tesztet.
A teszt elemei nem függnek össze szorosan, a sorrend felcserélhető, és nem fontos az egészet egyszerre csinálni.
Egyszer vagy maximum kétszer csináltasd meg a feladatokat.
Legyél nyugodt, ne kiabálj, ne hadonássz!
Ha a kutyád nem ér el túl jó eredményt, attól még lehet tökéletes társad. Ne feledd! Az emberekhez hasonlóan a kutyák IQ -ja is növekedhet!

Eredményhirdetés:

25 pont felett: a kutyád egy zseni
15-25 pont: A kutyád okos de nem fog a Harvardra menni
5-15 pont: nem a legokosabb kutyád van, de azért nagyon agyafúrt tud lenni
5 pont: ilyen nincs, legalább 6 pontnak kell lennie

1.) Feladat

Amire szükséged lesz: jutalomfalat, stopperóra, egy üres edény vagy konzervdoboz
Először ültesd le a kutyát. Ha nem marad egy helyben, szükséged lesz valakire aki fogja a nyakörvét.
Utána mutasd meg neki a jutalomfalatot, és hagyd hogy megszagolja.
Miközben figyel a kutya, tedd le a falatot a földre, és tedd rá az edényt.
Kezdheted mérni az időt.

Értékelés:
Ha a kutya odamegy az edényhez és 5 másodpercen belül fölbillenti: 5 pont
Ugyanez 15 másodpercen belül: 4 pont
30 másodpercen belül: 3 pont
30-60 másodperc: 2 pont
Ha csak szaglászik, és nem sikerül megszereznie a kaját 1 percen belül: 1 pont

Ezt a videót gondolom sokan ismeritek. Jó egy éve vicces videóként küldözgették körbe az emberek. Én már akkor sem tartottam szórakoztatónak, bár el sem tudtam képzelni mi ütött szegény jószágba. Aztán Junkieról kiderült hogy epilepsziás.Eljutottunk Dr. Kiss Gabriellához, ahol volt szerencsém ismét megtekinteni ezt a videót, a doktornő gépén. Ez egy nagyon beteg epilepsziás kutya. És emberek százai röhögtek rajta nap mint nap.

Nagyapám egy kicsi alföldi faluban nőtt fel, juhász volt. Egészen különleges kapcsolata volt a pulijaival. Gyerekként mindig csodálattal figyeltem az összhangot közöttük. Hédiről, élete első puilijáról szól az alábbi történet amelyet annak idején gyakran mesélt nekem.
Dédnagyapám egy nap, nőstény vadnyullal és 7 kicsivel tért haza a fagyűjtésből. A nagy nyulat megnyúzta, a kicsiket bedobta Hédi házába, hogy majd a kutya elintézi a többit. Maga is szoptatós anyuka volt, két kis bolyhos kölyköt nevelgetett már napok óta. Hideg tél volt, a birkák akolban, nem jártak legelni. Hédi koma is szabadságát töltötte ezekben a hónapokban és a gyerekneveléssel foglalkozott.  Amikor a kutyakölyköknek kinyílt a szemük és már mind messzebb elbóklásztak a háztól, nagyapám gondolta, kerül velük egyet a tanya körül, hagy ismerjék meg a "nagyvilágot". Ekkor jött az óriási meglepetés. Ahogy lehajolt a kutyahajlék ajtajához meglátta a 7 pici nyulat, amint a kutyájától szopnak. Kövérek voltak és egészségesek. Hédi rendben felnevelte mind a 7 tapsifülest. Amikor megnőttek sem hagyták az "anyjukat". Így esett, hogy a nagyapám lett a faluban a legkülönlegesebb juhász, aki 2 kutyával és 7 nyúllall járt legeltetni.

 

Sokan kérdezték tőlem, hogy hogy lehet egy ilyen bújós ölebnek olyan nevet adni hogy Junkie.. Ami egy alkesz, drogos motoros képét vetítik elénk :) Junkie-nak vagy 2 hétig nem volt neve amikor hozzámkerült.. egyszerűen nem tudtam mi legyen, ami elkíséri őt egy életen át.. Akkoriban nagy társasági életet éltem, és ő volt a központ, a kedvenc.. hívták/hívtuk mindenhogy.. Tüncike, Bogyó, Kisvakarcs, stb..

Történt aztán egy napon, hogy amíg én nem voltam otthon, az én kicsi kutyám felzabálta a padlón heverő levélnyi Sumetrolint.. amikor hazaértem azonnal láttam, hogy baj van.. szegény kutyus körbehányta az egész lakást.. bebugyoláltam és zokogva rohantam vele a keletinél lévő állatklinikára..  szerencsésen megúsztuk a dolgot, egy kis gyomormosás, kis diéta, és minden OK volt. Viszont ezentúl mindenki csak drogosnak hívta szegény kuttyot. Dehát drogos mégsem lehet, gondoltam magamban, ezért inkább poénból Junkie-zni kezdtük. Aztán egyszercsak elkezdett hallgatni rá, és rajta ragadt :)

Te hogyan adtál nevet a kutyádnak?

DESIGNEREMTŐL ÉS SZERZŐTÁRSAMTÓL CHIARA-TÓL KAPTAM AZ ALÁBBI TÖRTÉNETET

 Ma hajnalban sikerült egész korán kelnem: Junkie, aki csak vérebként ismeretes itt, bejött a szobámba és fel-alá masírozott a laminált parkettás részen, hogy jól hallható legyen a dolog, majd odaült az ágyam mellé. Gondoltam, egy símogatással leszerelem, de csak keringőzött tovább. Be kellett látnom, hogy itt másról lehet szó, és elindultam vele lefelé a ház elé, ahol rögtön megtámadta a füvet, hogy meglocsolja. Az mondjuk irgum-burgum, hogy hajnalban kelt, de milyen jófejség, hogy szól, és nem egy tócsával jelzi, hogy mit szeretett volna...

Na erről jutott eszembe Bobi, vagyis először Johny az elődje...

Bobi kutya, egy palotapincsi, kölyökként került egy környékbeli nénihez (a lányától kapta), és ha sétáltatáskor találkoztunk velük, mást se hallottunk, csak hogy "hát ez a Bobi odamegy mindenkihez, el is menne tán bárkivel, nem egy ragaszkodó kutya, ilyen a fajtája, bezzeg Johny." Próbáltunk odahatni, hogy hát mégiscsak egy kölyök és bezzegJohny is így kezdhette, és hogy milyen édes ez a Bobi, de semmi hatása nem volt. Nemsokára kiderült, hogy Johny néhány hónappal azelőtt halt meg. Elütötte egy autó, meg kellett műteni, ami nem sikerült valami rózsásan, de a részletekre már nem emlékszem... Elég az hozzá, hogy Johny otthon lábadozott, de nem tudott lábra állni.

Próbáltam nektek összehozni egy postot az állatkínzásról.. de nem megy.. képtelen
vagyok nézegetni ezeket a videókat, meg olvasni ezeket az ocsmányságokat.. totálisan lehangol.. én vagyok az az ember, aki akár a munkahelyén is képes a monitor előtt
bőgni, a minimenhely oldalát nézegetve. egyébként azt hiszem elmegyek önkéntesnek..

A játék rendkívül fontos a kutyák életében, pici korukban a világ megismerésének és a szocializálódásnak egy fontos eleme, később pedig a gazdival való jó kapcsolatnak egyik alappillére. Levezeti az energiáit, kifejezi a jókedvét. Sokféle kutyajáték van, akárcsak kisgyereknél, itt is javasolt olyan játékokat válogatni kedvencünknek ami könnyen tisztítható, gumi, műanyag stb. Bár sok plüssjátékot is csinálnak kutyusoknak, én nem vagyok híve, ha lenyeli a benne lévő töltőanyagot, anyagdarabkákat, komoly baja lehet.

A legnépzserűbb kutyajáték természetesen a labda. Számtalan előnye van azontúl hogy olcsó. Akár a kertben akár a lakásban tud játszani vele, a tömör gumiból készült labda nagyokat pattog, ezért lehet kergetni, ugrálni utána.

A gumifigurák is nagyon kedveltek kedvenceink körében.Az  RTL klub gumicsérkéje után megjelentek a petshopokban is a különböző méretű csipogó villogó tarajosok.

Szar a helyzet a BKV-nál :D

A blog első postja egy happyend-el záródó kálvária, de sajnos az elveszett kutyik közül sokan nem ilyen szerencsések. Itt szeretnék egy kis segítséget adni ahhoz, hogy mit kell/tudunk tenni ha elvesztettük kedvencünket, vagy netalán megtaláltuk másét. Én egészen a Bundásos kalandig valahogy úgy gondoltam, hogy ilyenkor felhívom az állatvédőket, ők kijönnek, és elviszik a kutyut, megkeresik a gazdiját, vagy találnak neki újat. Talán túl sokat néztem az animal planet-et. Ez itt még Magyarország, nincs Animal Rescue (sajnos), és nem így működik. Önkéntesek dolgoznak a menhelyeken, segítik a magukra hagyott, elveszett állatokat, de lehetőségeik nem végtelenek sajnos, ezért nem tudnak minden elveszett kutyihoz odarohanni, sokat segíthet a jószándékú megtaláló. Pl ideiglenes befogadással.

USB-s dugó kutya.. sikeres ember nem lehetsz ha gépenként legalább egy ilyennel nem rendelkezel.. már csak az érdekelne, milyen usb dugója lehet, hamár ki kellett cenzúrázni :)

Először is álljon itt ez a kép.Ő Junkie, a kutyám.  Látszik hogy egy átlag méretű teniszlabda betölti a száját :) Ezen felül kb 5 kiló és olyan 25-30 cm a marmagassága. Ezek az adatok később lesznek fontosak. Jöjjön a sztori:

Néhány hónappal ezelőtt reggel fél 8 körül sétáltattam a kutyámat. Lakóövezet, autó elméletileg nem hajthat be oda a járdára, van egy sétány, kis zöld park, és a kis zöld park túloldalán egy általános iskola. Fél 8 után pár perccel végiggördül a járdán egy autó, anyuka gyermekét szállítja az iskolába. Megállnak, gyerek kiszáll, észreveszi a kutyát, amitől sikítófrászt kap, és üvöltve rohanni kezd. A kutya ijedtében a lábam mögé bújt (mert rendkívül bátor jószág ám :D) és onnan kezdett ugatni. Aztán felgyorsultak az események. Anyuka vérvörös fejjel kipattant a kocsiból,

A városok, főleg Budapest egyik legfőbb gondja a kutyatartással a kutyakaki. Néhány kerület igyekszik kialakítani kifejezetten erre a célra szolgáló kutyaillemhelyeket, de nem sok sikerrel. Általában nem a megfelelő helyeken alakítják ezt ki, számtalanszor játszóterek mellett, illetve a lakóteleptől messzebb, holott mindannyian akik kutyát tartunk tudjuk, hogy a kutya szinte első dolga a sétálás megkezdésekor ügyes-bajos dolgainak elvégzése.  Számtalan kerületben láthatunk már e célra kitett kukákat is, a VI-ban pl zacskók is vannak az oldalán, XIII-ban pedig egy gurigányi van benne egy csőben. (Képtelenség rendesen letépni egy db-ot belőle). Már az IKEÁBAN is kapható kifejezetten erre rendszeresített fekete zacskó, bár ezt nem találtam meg a honlapjukon, de rengeteg más házi kedvenceknek való cuccuk is van.

Számtalanszor szembesültem már vele, hogy vagy teljesen hülyének néznek ahogy zacskóval szedem a kutyakakit, vagy csodálkozva, mert ilyet ritkán látnak.

Már jó ideje olvasgatok blogokat, egy ideje kommentezgetek is, de nyílvános blogba még sosem mertem belekezdeni. Aztán hétvégén történt valami annyira jó, hogy úgy gondoltam ezt talán megér egy posztot.

Szombaton este sétáltattam a kutyámat, s míg a barátnőm cigit vett a kisboltban  felfigyeltem az egyik ismerős kutyás srácra, aki hadakozik egy nagytestű kutyával. Odamentem hátha tudok segíteni. A kutya a srác tüzelő szukájának próbált udvarolni, amit egyikük sem vett jó néven. Végül nekik sikerült hazamenni, mi meg ott maradtunk a kóbor jószággal. Nyakörv volt rajta, tehát feltételeztük hogy elszökött valahonnan. Barátnőm felment hátha neten talál néhány telefonszámot, állatvédőket akiket fel lehet ilyenkor hívni, én pedig nekiálltam a kutyussal bóklászni a környéken, hátha keresi a gazdija. Szombat este volt, ilyenkor még az Illatos útra sem lehet kutyát leadni (mondjuk ez a megoldás meg sem fordult a fejemben). Végül hosszabb tanakodás után, úgy döntöttünk, hogy hazavisszük, mielőtt még méretétől megijedve valaki megveri, vagy elcsapja egy autó, vagy bármi baja esik. Reméltük keresi valaki, és ha mi meg azt a valakit keressük előbb-utóbb egymásra találunk.

Csináltunk képeket, plakátot, feladtunk hírdetéseket a neten. A szomszédok nagyon jófejek voltak hoztak neki csomó kaját. (nem voltunk felkészülve egy 40 kilós kutya etetésére, a száraztápot meg nem szerette). A Rákos úti klinikán megnézettük hátha van benne chip, de sajnos nem volt. Ezúton is köszönet a klinikának, hogy este 9kor ingyen ezzel foglalkoztak, illetve a saját kutyám megmentéséért, de ez egy másik poszt.  Másnap reggel a barátnőm elvitte arra a környékre, ahonnan sejtésünk szerint megszökött, és egy órát bóklászott vele le-föl a kis utcákban, de Bundás (addigra már ezt a nevet adtuk neki) nem úgy viselkedett mintha ismerős lenne neki a környék, illetve az utcán mászkáló embereknek sem volt ismerős. Csüggedten tértek hát haza.