Junkie-val elég sok baj volt az utóbbi hónapokban, mondhatom elmúlt évben. Ez azért fura, mert előtte szinte soha semmi baja nem volt. legalábbis nem mutatott tüneteket, és én azt hittem. Először is kiderült, hogy epilepsziás, baj van a gerincével, és decemberben pár nappal karácsony előtt meg kellett műteni, mert begyulladt a méhe. Az epilepsziáról nem tehetek, azt örökölte, de a gerinc-és méhbetegségtől megmenthettem volna. ha nem úgy vállalok be kutyát (hülye módon), hogy kell és akarom. Semmi tüzetes utánanézés, hiszen mi lehet olyan bonyolult egy kutyatartásban, sétáltatni kell, etetni, meg szeretni. Állati nagyot tévedtem. Nem ártott volna ha gyakrabban hordom orvoshoz, akkor is ha nincs baja, csakúgy, hogy nézze át, miegymás. Ha nem hagyom lépcsőzni a galériára föl és vissza. Hiszen az én kutyám imád mászni, ugrálni, mibaja lehetne. Ha nem vagyok vakon annyira ellene az ivartalanításnak. Ha lett volna orvos aki figyelmeztet mikor álterhes volt, hogy nem elég ha kap vmi gyógyszert, hogy elmúljon, hanem vigyem el hasi ultrahangra. De ha nem volt orvos beüthettem volna a gugliba hogy álterhes kutya.
Ezen már nem tudok változtatni. Igyekszem megadni neki mindent, hogy minél hosszabb élete lehessen.
Dizájnerem, és legjobb barátom, teljesen másképp bánik a kutyával.   Már megtanította ülni, feküdni, maradni parancsszóra :) Most gyakorolják a pacsit. Mindennek egyből utánanéz, következetes. Mondhatjuk falkavezér. Nála lett bevezetve pl hogy a kutya nem mehet fel a kanapéra, és szinte elsőre megértette, nem is akar felmenni. Nekem sosem fogadott szót.
Sokat tanultam a Junkie-val elkövetett hibáimból, de asszem én sosem leszek falkavezér, inkább csak.. a legjobb barátnője.