(w)Ebjegyzet - kutya világ!

Minden, amit a kutyáinkról gondolunk és minden, amit sejtésünk szerint, ők gondolnak rólunk.

Linkblog

Címkék

Triton is mesél

2008.08.21. 00:07 | kismandala | 9 beleugatás

Oly sokáig nyaggattam a "félhosszúhajút", hogy végre írt Triton is :)

Tritkó mindennapjai alant:

Sziasztok.

Triton vagyok, és a hosszúhajú kért meg, hogy meséljem el az én történetemet.
Hát gondoltam miért ne, anyu úgyis mostanában sokat van távol, mert ő is arra a nagyon népszerű helyre jár, ahová a haverjaim, Frenki és Junkie - a rettenetes véreb - gazdijai, amit valami munkahely néven említenek.Anyu mindig aszongya, muszáj oda elmennie, hogy meg tudja venni nekem a finom falatokat, és ilyen szép nagy labdákat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hát nemtom ezt hogy érti, mert én biztos forrásból tudom, Mogyoró, a Beagle haverom mondta, hogy ez úgy működik, hogy bemennek egy nagy ajtón, valami ABC feliratú épületbe, és kijönnek megpakolva mindenféle fini dolgokkal.Csak úgy, tök simán.
Szóval nem értem ez hogy függ össze azzal, hogy anyu minden nap elmegy hosszú időre, de biztos van valami értelme, mert nem hagyna egyedül, ha nem lenne muszáj neki.

A megmentésem előtti időszakról nem nagyon tudok beszélni, hála az égnek nem igazán emlékszem. Valószínűleg bántottak, mert a mai napig, ha leszídnak valamiért, rögtön görcsbe rándul a gyomrom és oan picire húzom össze magam, amekkorára csak tudom. Szerencsére anyu nem gyakran csinál ilyet.

Ottit már ismeritek. Ő volt az, aki megmentett engem. Nagyon jól bánt velem, bár amilyen állapotban voltam a kezdetekkor…sok mindent nem tudott velem kezdeni. De ezt ti si tudjátok, hiszen volt már erről szó. Elvoltam a keresztanyunál, jól bánt velem.Aztán egyszer, egy átlagosnak tűnő napon jött hozzánk egy néni. Amint megláttam egy éles nyilalást éreztem a szívemben. Először azt hittem, hogy szívrohamom van, de aztán ez a nyilalás valami nagyon kellemes bizsergésbe ment át. El is határoztam, hogy mostantól gyakran fogok erre a nénire nézni. Kedvesnek tűnt, rögtön gügyögött hozzám, megsímogatott. Aztán egyszercsak azt vettem észre, hogy valami nagy és zajos izén ülök és Otti nincs sehol.Nem estem pánikba, ez a félhosszúhajú elég szimpinek tűnt. Egy kis lakásba vitt engem, az elején nem nagyon találtam a helyem, de persze mindent megtettem, hogy megszeressen, mert nekem annyira, de annyira szükségem van szeretetre, az átlagosnál legalább duplatripla annyira. Szal, aranyos voltam, de tényleg. Mindig bújtam, nem kakailtam be. Nyüszögni is csak egy kicsit nyüszögtem az elején, amikor egyedül hagyott, de aztán megszoktam, hogy mindig visszajön. Amúgy szerintem ez a nyüszögés dolog tök jogos, mert hát milyen dolog már, hogy fogják magukat és egyedül hagyják a szemük fényét. És honnan tudhatjuk, hogy tényleg hazajönnek? Szal ez gáz, én mondom gáz.

No, lényeg, a lényeg, hogy szépen lassan megszoktam, hogy ez a kedves néni, akit azóta elneveztem magamban anyunak, mindig visszajön, mindig ad enni, mindig levisz és nagyon, de nagyon sokat simogat, amit imádok. Nagyon megszerettük egymást, bár nem enlékszem kiskoromra, de azt hiszem sosem volt még ilyen jó dolgom. Soha ennyit még nem vakargatták a hasamat, felmehetek a kanapéra, és esténként odabújhatok anyu mellé az ágyra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nekem is csináltak olyan töktelenítéses valamit, hát az szörnyű volt, azzal a valamivel a fejemen, én is folyton nekimentem mindennek, de utána furcsa mód sokkal több minden kezdett érdekelni, és szinte kinyílt előttem a világ, mert addig egyfolytában minden pajtinak a popóját lestem, hogy vajon tudok-e valami ravaszságot csinálni. Fel se tűnt, hogy milyen egysíkú az érdeklődési köröm, de most jó, hogy mindenféle másra jut energiám. Például szétdobálni a dolgokat, és megdolgozni anyu cipőjét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyetlen, ami nem jó, hogy ahol mi lakunk, ott nincsenek füves részek, az pedig nagyon hiányzik, de anyu mostanában valami költözésről beszél és arról, hogy hamarosan annyi zöld lesz körülöttünk, hogy csak na.Hát én nemtom ez mit jelent, de remélem azt, hogy kiköltözünk a zöldbe.
Boldog vagyok és sose fogom tudni eléggé meghálálni Otti-nak, hogy nem hagyott ott azon a szörnyű napon, meghalni a bokorban, hanem magához vett és bemutatott anyunak.Mondtam Frenki pajtinak is, hogy ne szomorkodjon, valahol a világban van egy gazdi, akit neki teremtettek, és egymásra fognak találni.

Bár szerintem ez már meg is történt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kutya.blog.hu/api/trackback/id/tr91625313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

El Lobo - A farkas · http://joljarok.hu/blog 2008.08.22. 12:44:29

Kedves Triton kutya!
Az a helyzet, hogy még nincs ám Frenki kutya örökbefogadása lezsírozva, vagy hogyan is mondják az emberek. A mostani csak ideiglenes.
Viszont ez a rövidhajú, ideiglenes, meg a Junkie hosszúhajú gazdája örülhet, mert kutya örökbefogadás kifejezésre már benne a blogjuk a Google első tíz találatába, így előbb-utóbb ráakadhat az igazi!
Ezen felül a blog.hu címlapján is gyakorta ott rendetlenkedhet ez a Frenki kutya, csak lesz már végre a blogger kutyának blogger kutyája!

Haverotok:
Egy blogger farkas

kismandala 2008.08.22. 21:01:01

Az a helyzet hogy akárhol vagyunk a gugliban, senki nem jelentkezik ezért a kutyáért..

colgri 2008.08.22. 21:30:04

Szerintem Frenki már megtalálta az Ő igazi gazdiját és ezen a gugli sem fog változtatni:)
Nekem mondta, hogy soha az életben ilyen jól még nem érezte magát sehol, ennyi szeretet sose kapott és azt se tudja hogyan legyen jó, és még jobb, hogy sose kelljen elválnia ezektől a lányoktól és mindig biztonságban élhessen.
És nekem is nagyon hiányozna Frenkó pajti, ha elvinnék, hiszen most fogunk anyuval a közelükbe költözni, mekkorákat sétálhatunk majd együtt és megbeszélhetjük a lakótelepi pletykákat:)

El Lobo - A farkas · http://joljarok.hu/blog 2008.08.22. 22:23:17

Fent jól elírtam: blogger kutyának blogger kutyája HELYETT természetesen blogger kutyának blogger gazdija értendő. Elkutyultam a szavakat, bocs.
Kedves Colgri!
Frenki így velem fog összeütközésbe kerülni, mert időnként a rövidhajúra "igényt tartanék", na nem mint gazdára (nekem mint farkasnak nem kell gazda, pfujj, még a gondolatra is), hanem haverként, aki eljönne velem pl. a legközelebbi bloggerbulira 28-án, mert vidéki farkas vagyok, eltévednék a belvárosban, a rövidhajú meg fővárosi, és szokott nekem ideiglenes vackot adni. Szóval Frenki nem fér a képbe, meg a rövidhajú életvitelébe sem (meló). És ráadásul akkor vidékre se jönne le a régi farkasverembe, mert ott aztán megint csak nem lehet kutyázni! (Sajna).

chiara · http://kutya.blog.hu 2008.08.23. 12:48:22

Még szerencse, hogy itt a fejem felett vitatkoztok... de majd elválik a dolog, egyelőre gazdit keresünk Frenkinek.
A bloggerbuliba már megígértem a kíséretet, meg is lesz. Azért az a sajna, kicsit álszentnek szaglik :-).

Amúgy meg növekszik azoknak a száma, akik a google-ről jönnek, de senki nem akar örökbefogadni, akárhonnan is érkezik.

El Lobo - A farkas · http://joljarok.hu/blog 2008.08.23. 14:17:37

Álszentség?
Kölyökfarkas koromban nekem is volt kutyám! Időrendben három is.
Amikor még nagyos kicsi voltam, akkor farkaskutyánk volt, a nevét már nem tudom, csak fényképeken látom. (Volt udvarunk).

A második kutyámat 10 éves koromban kaptam, bizonyos Csöpi nevűt, ma úgy mondanák, keverék kutya volt, de mi annak idején korcsnak mondtuk. (Volt udvarunk). Megmérgezték.

A harmadik kutyám puli volt, Bogáncs nevezetű.
Valószínűleg a Bogáncs, a Kele, a Tüskevár c. könyvek hatására, Fekete István szeretetre méltó könyvei nyomán lett puli és Bogáncs és szeretni való. (Volt udvarunk).

Most meg nincs udvarunk, Bölömbér! (A Bölömbért súlyos sértésnek szántam az álszent-es megnevezésem miatt!)

Frenki most már valóban kifejezett Google vitéz, lassan róla is könyvet írhat az ideiglenes gazdája (akinek szintén nincs udvara)!

kismandi 2008.08.23. 15:11:12

Ha az emberek csak udvaron tartanának kutyát 2 millióval több kóborolna...

El Lobo - A farkas · http://joljarok.hu/blog 2008.08.23. 19:48:12

Szerintem kutyakínzás, ha az eb nem rohangálhat, nem verheti a hancúrt össze meg vissza!
A városi betonon az emberek is lúdtalpasak lesznek, hát még az olyan érzékeny állatok, mint a kutya és a farkas!
Tehát udvar kell, tyúkszaros, poros, kavicsos, bokros-tüskés, verébcsicsergős, vadgalambos... mert enélkül pulykaszart se ér a kutya sorsa!

colgri 2008.08.24. 00:23:05

Erre az udvar dologra csak annyit mondanék, nekem Triton a második kutyám, az első, lakótelepen nőtt fel, és nem úgy tűnt, mint aki kínozva van. Triton se nyüszít naphosszat, hogy máshova vágyódik. Ez is csak olyan dolog, hogy az embernek is jó, ha van egy háromszobás, tágas háza, nagy kerttel, azonban ha nincs, megteszi egy egyszobás garzon is, inkább, mint hogy hajléktalan legyen. És ez nem emberkínzás.
Nyilván nem ez az ideális, na de az sem, hogy kihajítják a kocsiból, vagy összeverve kiteszik valahol a kutyát...
Azzal zárnám soraimat, és a vitát is a magam részéről, hogy bár egyelőre Frenki gazdát keres, nagyon jó sora van a lányoknál. Biztos vagyok benne, hogy a pulykaszarnál egy kicsivel többet ér az élete a városban is, és valamivel jobban is érzi magát, mintha még most is az X sávos út mellett rohangálna...